Táblázat adatainak vizualizációja 3 lépésben

Az Excel és más táblázatkezelő szoftverek kitűnően kezelik a hosszú adatsorokat, azonban ez nem mindig igaz a táblázatokat használó emberekre. Aki kicsit analitikusabb gondolkodású az valószínűleg könnyen értelmezni képes az adatokat ebben a formában is, azonban azokra is érdemes gondolni, akikre ez nem igaz.

Az Excel kitűnő eszközöket ad számunkra ahhoz, hogy valban érzékletesen tudjuk megmutatni az információ lényeges részét. Ehhez vegyünk egy viszonylag száraz, de friss hírt.

A választott adatok az MTI 2017. június 27.-én közzétett híranyagából kerültek átemelésre. A hír lényege, hogy a németországi cégalapítás aktivitására vonatkozóan. Belátható hogy itt nem egy mindenki számára könnyen értelmezhető anyagról beszélünk, hát érdemes felbontani a feladatot több lépésre.

1. lépés: Hír feldolgozása

Az említett hír értelmezéséhez érdemes először bevonnunk valakit aki a témában már járatos valamennyire. Nézzük az eredeti hírt példakánt:

A DIW szakemberei a 2015-ös és 2016-os cégbejegyzési adatokat nemcsak abszolút számokban, de dinamikájában is vizsgálva megállapították, hogy a cégalapítási aktivitás Berlinben bizonyult a legmagasabbnak 10 ezer munkaképes korú (alkalmazott és munkanélküli) lakosra vetítve 182 új cég bejegyzésével. Lipcsében 133, Hamburgban 130, Münchenben 126, Brémában 82, Stuttgartban pedig 75 céget jelentettek be 10 ezer munkaképes korú lakosra vetítve. 

Amit elsőre látni fogunk, az a rengeteg számadat. Talán első olvasatra nem lesz egyértelmű, de gyorsan kiderül, hogy a számok, egy adott időszakra vonatkozó cégalapítások arányait jelenti, Németországon belül. Azt is láthatjuk, habár elsőre nem biztos hogy feltűnik, hogy az adatok, az összehasonlíthatóság miatt arányosítva vannak. A 10.000 munkaképes korú lakosra vetítés valami olyasmit jelent, hogy minden várossal úgy kalkulálnak, mintha 10.000 lakosa lenne. Valójában ez kicsit összetettebb, viszont annyit elég megértenünk, hogy az adatok képesek a nagyságrendek jelölésére.

2. lépés: Adatok táblázatba építése

Ha sikerült értelmeznünk az anyagot, akkor már könnyedén táblázatba tudjuk foglalni annak tartalmát. Egy egyszerű 2 oszlopos táblázatban soroljuk fel egymás mellett a településeket és a hozzájuk tartozó viszonyszámokat, valahogy így:

TelepülésCégalapítás
Berlin182
Lipcse133
Hamburg130
München126
Bréma82
Stuttgart75

Sokaknak elképzelhető hogy már ennyi is elegendő, de az adatsorok értelmezése tovább fokozható, ha valamilyen vizuális elemmel, például egy diagrammal jelenítjük meg az adatokat.

3. lépés: Diagram készítése

Jelen esetben viszonylag egyszerű a dolgunk, hiszen többféle diagram segítségével is képesek vagyunk az adatokat vizualizálni. Ez azonban nem minden esetben van így, főként ha összetettebb adathalmazokról beszélünk (erről még később lesz szó).

Ebben az esetben célravezetőek lehetnek a következő diagramtípusok (az elkészítés módja jelölve):

  • Oszlopdiagram: készítése során próbáljuk ki a több színből álló oszlopokat,
  • Vonaldiagram: Bizonyos esetekben ez a megfelelő
  • Kördiagram: Ezt fogjuk használni, mivel ezzel tudjuk leginkább hangsúlyozni a különbségek mértékét.

Kördiagram készítése

A diagram elkészítése szerencsére egyszerű feladat. A diagram az Excel 2013-as verziójával készült, de újabb verziókban is hasonló menüpontokat kell keresni:

  1. Jelöljük ki a táblázat adatait (az oszlopok fejléceivel együtt)
  2. A szalagmenüben keressük a Beszúrás >> Diagramok blokkot, ahol válasszunk egy egyszerű kördiagramot.
    Ezzel elméletileg nem lesz egyéb teendőnk a formázáson kívül. Ha ezt a táblázatformát használjuk egyértelműen fel fogja ismerni az Excel a táblázatot.
  3. Ha készen van a Diagram megjelenik a szalagmenübe megjelenik a Diagrameszközök menü. Ezen belül válasszuk a Tervezés menüpontot, ahol kész diagramstílusokat is használhatunk.

A végeredmény így ez lett:

Hagyj üzenetet

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük